A nap fényesen sütött be az ablakon, átszelve a szobát. De az ágyig még nem tudott elnyújtózni. Még hagyta a benne alvókat pihenni. Két fiú.
Egymás karjaiban.
Két barát.
Vagy inkább...
A szőke fürtök tulajdonosan elkezd mocorogni, és ezzel felkelti társát is. Megdörzsöli a szemét, és felül, a másik pedig csak nézi őt csendben. Mindketten tudják, hogy ezt nem lehet így folytatni. Csak nem tudják ezt elmondani. Keresik a szavakat, de valahogy nem jönnek. Keresik az alkalmat, de nem találják.
- Kajás vagyok - szólal meg végül a szőke.
- Ott a frigó, keress valamit - a vörös végignyújtózik az ágyon, és egy nagyot ásít, közben Mello odatámolyog a hűtőhöz.
Útközben magárarángatja az eldobott alsóját. Mikor kinyitja a hűtőajtót, majd felfordul. Amilyen gyorsan nyitotta ki a hűtőt ugyanolyan gyorsan be is csapja, mert a bűz átvette az irányítást az agya felett.
- Most komolyan mondod, hogy itt élsz? - befogja az orrát, és ledöbbenve nézi az ágyon, értetlen arckifejezést vágó párját.
- Ne drámázz már itt! Ha nem tetszik valami, akkor el is mehetsz! Már nagy tapasztalatod van ebben.. - elhúzza a száját - Amúgy tegnap vettem friss kajákat, ott vannak a hűtő mellett két zacskóban - mutat az irányába.
- Bekaphatod! - előveszi a két szatyrot, és megkönnyebbülve veszi észre, hogy a cigik, és piák mellett van ehető étel is. - neked is csináljak?
- Aha - belefúrja a fejét a párnába.
- És? Ma nem mész dolgozni vagy valami? - elkezdi megkenni a kenyereket.
- Nem úgy volt, hogy te fizetsz? Meg valami munkáról beszéltél...
- Még nem. - félrerakja az első szelet kenyeret, és veszi a másikat. - Még nem jött el az idő.
- Akkor addig nekem kell eltartanom téged, ugye? - nézi a háttal álló fiút, közben vakarja a fejét.
- Ha te ezt így hívod, akkor igen. Vehetjük úgy is. - kivesz a szatyorból egy doboz tejet, és kiönti két csuporba, majd folytatja a kenyerek kenését. - De ha gond, elhúzok.
- Nem... - néz oldalra - nem baj. Maradj csak. De akkor kitakarítasz!
- Hm.. - mosoly, és odamegy Matthez a reggelivel. - Nem is kell kérned. Ilyen mocsokban képtelen vagyok élni.
- Kösz.. - elkezdi enni a kenyeret. - Ez most jól esett.
- Mégis mit akarsz, mit mondjak? - elindul visszafele a konyhába, ami egy légtérben volt a nappalival-hálóval. Csak a fürdőszoba és a WC volt külön. - Ha nem így lenne, nem mondanám.
- Kösz, Anyu... - idegesen harap bele a kenyérbe.
- Nyugodj már meg, mert fejbelőlek! Tököm tele van már a nyávogásoddal. - ő is idegesen tép egy szeletet a kenyeréből.
- Méghogy neked van eleged az ÉN nyávogásomból? Ki nyávogott tegnap, hogy nincs hova mennie? - mérgesen feláll, és véletlenül kiönti a tejet az ágyra.
- Én nem nyávogtam! - kiált rá teli torokból. - Megkértelek!
- HIBA VOLT! - odamegy Mellohoz, hogy megüsse, de a szőke egy fegyvert tart az állához.
- Hagyd abba! - felhúzza a pisztolyt - Ha hiba volt, akkor miért tetted?
- MERT SZERETLEK TE IDIÓTA! - olyan gyorsan mondta ki, fel sem tudta fogni szavai jelentését. A szájához kapja a kezét, és lenéz a földre. Most azonnal szeretne elsüllyedni.
- És még engem nevezel buzinak. - lerakja a fegyvert, felemeli Matt fejét, a szemébe néz, és lágyan megcsókolja, de vörös eltolja magától.
- Ezt most hagyd abba - néz Mellóra komolyan. - Nem akarok még jobban meginogni e téren! Majd idővel elmúlik ez az érzés is!
- Értem. - lenéz a földre, majd fel az órára - 8 óra. Szerintem indulnod kéne.
- Jah... - nézi ő is az órát, de a fejében még mindig kavarognak a gondolatok.
- Mikor jössz haza?
- Nemtom... olyan 7-8 fele, ha mindien jól megy. Menj már el majd a boltba, meg... akkor takaríts már ki. - nem néz rá.
- Ok. Itt minden ruha szennyes? - néz körbe.
- Jah asszem... de ha jót akarsz magadnak, ne szagolgasd őket - mosoly.
- Meglesz főnök! - mosoly.
Mindketten érzik hogy ez a beszélgetés oly felesleges és olyan monoton, de mégis valami miatt inkább erről beszélgetnek, mint a nemi beállítottságról.
- Kösz a reggelit. - fejezi be a beszélgetést Matt, miközben már a felsőjét veszi - Akkor indulok. - fegyvert a tartóba, mobilt a zsebbe, és kinyitja a bejárati ajtót.
- Vigyázz magadra! - kiált utána Mello, de aztán gyorsan hozzáteszi - Ha szitává lövik azt a jó segged, nem lesz mit bámulnom!
- OK. - mosolyog rá - de ne nézd a seggem te hülye homár! - becsukja az ajtót, és elindul a folyosón.
Mello addig odamegy az ajtóhoz, és kihajol rajta, majd mikor meglátja Mattet elkezd neki integetni, de a fiú egy legyintéssel elintézi a dolgot. Miután megtörtént az érzelmes búcsú, Mello visszamegy a szobába, bekapcsolja a hifit. Kopp hangerőn szól a Local H- toxic száma. Nagy levegőt vesz és beleveti magát a büdös rongyok és rothadó ételek áradatába, és próbálja a kritikus érték mögé állítani a lakást.
Eközben Matt elkezdte az üzletet. Egy pasi, aki történetesen az egyik maffiatag volt, miközben folyt a csere elkezdett beszélgetni Mattel, mégha a fiút nem is érdekelte.
- Hát öcskös... Vigyázz hogy kiket választasz magad mellé! - megveregeti a hátát - Én is bedőltem valakinek. Mindenki azt mondja, hogy a nők ilyen- meg olyan álnokok. De köztünk, férfiak között is vannak viperák. Szőke haj. Gyönyörű kék szem. Nem mondom, hogy meleg vagyok. Ott van az asszony meg a gyerekek, de hát néha lazítani is kell. Naszóval ott van ez a Mello gyerek...
- Micsoda? Hogy hívják? - nem akar hinni a fülének.
- Mello. Miért, ismered?
- Nem. Azt hittem, de ezek szerint csak félrehallottam a nevet. Folytassa csak - mondja unottan, de belül majd szétveti a kíváncsiság.
- Hát... Ott tartottam, hogy van ez a gyerek, aki megölte a maffiavezért, és ő lett nálunk a főnök. Elég bonyolult volt ez. Végülis mindenki elfogadta, mert igazán zseni volt a kölyök, és minden akciónk sikeres lett. Hát végülis szerintem az a hülye Bad nem ezért tartotta meg. Ennek más okai voltak - kacsint Mattre - hogy is mondjam... Testi okai.
- Mármint... lefeküdt egyszer vele? - nézett a férfira kikerekedett szemmel.
- Kölyök! - elkezd nevetni - hol éltél eddig? Ilyen naiv lennél? Többet néztem ki belőled! Mi az, hogy egyszer? Szeretők voltak. De nem csak ők ketten. - mosoly - az a srác mindenkinek... hogy is mondjam...mindenkinek tett úgymond szívességet. Nekem is többek között.
Az utcába egy kamion hajt be, tele a megrendelt fegyverekkel. A férfi indulna a járműhöz, de Matt megfogja a karját és visszahúzza.
- És aztán mi történt? - néz rá idegesen.
- Hát... jól elvoltunk egy ideig, mindenki megkapta tőle, amit akart. Észt is, testet is. Mi mindent elmondtunk magunkról, de ő sosem mondott semmit. Mintha nem lett volna előtte élete, vagy nemtudom. Néha amikor néztem olyan volt, mint egy hideg fagyos izé. Érted! Semmi érzelem, csak a sex. De néha meg olyan tüzes volt. Jól teltek a napok meg minden, de aztán megjelent az a lista,.. onnantól kezdődtek a problémák.
- Milyen lista?
- Igazából én sem tudom. Csak annyit tudok róla, hogy ha beírják abba valaki nevét, akkor az a személy meghal. Lehet még mindig Mellonál van. Engem elküldtek még 6 emberrel Japánba, hogy szaglásszunk egy kicsit valami Light után, de nem találtunk semmit. Mikor visszaértünk a kéró már fel volt gyújtva és Mello sem volt sehol.
- Értem. Köszönöm. Ez... érdekes... - néz a teherautó irányába.
- Fiam.. - a vállára teszi a kezét - kerüld el az ilyen embereket! Csak kihasználnak, aztán eldobnak maguktól, mint egy használt rongyot. - mosolyog rá, és elindul a fegyverekért.
Matt néz maga elé megdermedve. Mintha földbe gyökerezett volna a lába. Próbálja feldolgozni a hallottakat, de sehogysem sikerül neki. A nap többi részében úgy járkál fel-alá, mint egy élőhalott. Az üzleteket lebonyolítja, de másra nem is figyel. A gondolatok szana-szét cikáznak a fejében. Megtűrje ezek után Mellot maga mellett? Egyáltalán érdemes még reménykednie, hogy ők együtt dolgozzanak, anélkül hogy Mello kihasználná őt? Megunja a dolgot, és már 5-kor lelép arra hivatkozva, hogy egy üzletnél házhoz kell menni. Idegesen rúgja be a lakás ajtaját, de nem talál otthon senkit. Ebben a pillanatban megjelenik Mello mögötte és furcsálkodva néz rá.
- Minden ok? - kérdi szőke fürtjei mögül.
- Hogyne! Persze! Minden a legnagyobb rendben!
- Aha... Gondolom. Mi az? Nem sikerül egy üzlet, vagy a zsaruk? - a vállára teszi a kezét.
- Ne érj hozzám! - lelöki magáról Mello kezét, és idegesen néz rá - Ha a zsarukkal lenne gond, nem lennék ennyire ideges!
- Örülök. - felvonja az egyik szemöldökét - akkor?
- Akkor? Nos akkor elmondom neked kedvesem, hogy kivel találkoztam ma. Egy kb. 170 cm magas fekete hajú-és szemű 30as éveiben járó férfival. Aki drágám mesélt rólad 1-2 dolgot. Mint például azt, hogy a maffiából, aki ott volt, mindenkivel lefeküdtél.
- Mi? Ki volt az? - ijedten ejti ki a kezéből a szatyrokat, amikben kaják voltak.
- Nem tudom a nevét. De azt hajtogatta folyton, hogy te mindenkit csak kihasználsz, meghogy nem lett volna szabad neked bedőlni! Hát tudod mit? Én nem fogok neked bedőlni!
- Matt... mit akarsz csi... - elszorul a torka, mikor Matt egy megtöltött fegyvert szegez a fejéhez. - most le akarsz lőni?
- Ha nem húzol el innen 2 percen belül! Nem fogsz átverni! Most látom hogy tényleg undorító vagy! Érdekből mindenkivel lefekszel! Ráadásul férfiakkal!
- De te is lefeküdtél velem, és én akárhogy is nézzük, férfi vagyok!
- Mert fontos vagy nekem! De ezek... ezek az emberek még csak nem is szerettek! És te sem szeretted őket! Azt hittem, hogy mindkettőnknek ez számított annyit, hogy... - kiáltja remegő hangon.
- Matt... - közelebb lép hozzá.
- ÁLLJ MEG OTT!
- Kérlek... - még egy lépéssel közelebb megy.
- AZT MONDTAM, ÁLLJ MEG! - mindkét kezével tartja a fegyvert, és Mellóra céloz.
- Hm... - megáll - ha nagyon akarsz, megölhetsz, de én nem megyek el innen! Nem foglak még egyszer elveszíteni! - széttárja a kezeit.
- FOGD BE A SZÁD!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése